Part two ~ Crazy boys

Délkörül keltem fel. Ezt, már az előtt éreztem, mielőtt ránéztem volna az órára. Ilyenkor süt legjobban nyáron a nap, és ilyenkor van a legmelegebb.

Felöltöztem, majd leszaladtam a lépcsőn, és a bátyám karjaiban landoltam.

-Hová ilyen sietősen, húgi?-kérdezte a bátyám, majd elengedte a karomat.

-Csak kajálni, mert farkas éhes vagyok!-sopánkodtam

-Akkor siess! Anyu a kedvencedet készítette.-mondta, majd söpörte végig a kezét a hajamon, ami úgy nézhetett ki, mint a szénakazal.

Bementem az étkezőbe, ahol egy személyre volt megterítve, és a kedvenc panda kinézetű sushi díszelgett a terítékem mellett, meg egy üzenet.

"Szia napsugaram! A kedvencedet készítettem, mint látod! Sajnos nekem és apádnak közbe jött valami a munkahelyén, ezért csak jövőhéten tudunk hazajönni, mert külföldre utaztunk. Andrés már mindent tud. Szeretettel: Anya."
Végig olvastam a kis levelet, majd vállat vonva hozzá láttam a panda irtásnak.
Kajálás közben,azon kaptam magam, hogy csörög a telefonom. Angelita volt az.
-Téged már felhívtak?-kérdezte.
-Nököed öis szeöa!-mondtam teli szájjal.
-Mi?
-Neked is szia!-javítottam ki, akkor, amikor az a kis panda maci maradvány lecsusszant a torkomon.
-Jó, bocsi, szia! Téged, felhívtak már?
-Kik?-gondolkoztam Ang kérdésén.
-Hát Messe és Neymér!
-Az Messi és Neymár, de nem baj, és nem nem hívtak...-mondtam unottan.
-Ajj már!-szomorkodott.
-Szerintem nem is fognak, csak fogadtak valakivel. Gondold már el...miért pont mi? A két idióta akik előre tolakodtak, ezért gondolták, most megszívatnak bennünket, vagy nem tudom, de tuti kamu az egész...-vettem el a reményt pár mondatommal.
-Talán igaz..-mondta szomorúan Angelita, majd letette a telefont, és én tovább zabáltam a sushit, majd megint elkezdett csörögni a telefonom. Gondoltam megint Angelita az.
-Mi van már megint?-kérdeztem idegesen.
-Rosszkor hívlak?-kérdezte egy férfi hang.
-Kivel beszélek?
-*röhögés*Neymar vagyok. Hova szeretnétek menni az emóssal?
-Hogy kivel?
-Azzal a rózsaszín hajú csajjal...
-Jaa! Hogy Angelitával... Hmm. Szívesen megnézném üresen a stadiunt *kuncogás*
-Hát. Öh. Ok. Megoldjuk Messivel. Ott találkozunk, oké?
-Rendben. Szia-fejeztem be a beszélgetést, majd letettem a telefont és hívtam Angelitát, akivel mindent megbeszéltünk, és majd eljön értem.
-Broooo! Angievel megyünk shoppingolni!-hazudtam.
-Okéééé! Jóó szórakozást!-válaszolta a bátyám utánozva a hangom.
-Nem is így beszélek!-förmedtem rá..
Körülbelül negyed óra múlva meg is érkezett az LB-m majd indultunk a stadionhoz, ahol már Messi és Neymar várt minket.
-Sziasztok!-köszöntünk egyszerre Angelitával.
-Szia!-mondta Messi majd átölelt engem, mire én elkezdtem furán nézni.-Milyen édes arcod van!-folytatta, és én elkezdem még furábban nézni.
-Messi hagyjad már szegényt!-kiáltott oda hozzánk Neymar.
-Ne féltékenykedj!-nézett oda röhögve Messi majd vissza rám.-Nem jössz cuki?-kérdezte, majd megfogott egy tincset a hajamból és azzal játszadozott.
-De, menjünk be!-mondtam, majd belekaroltam a mellettem álló Messibe, és elindultunk a stadion felé. Neymar büszkén mutatta nekünk a kulcsot, majd kinyitotta a bejáratot, és bementünk.
-Na és itt mit fogunk csinálni?-kérdezte Neymar.
-Talán megismerhetnénk egymást!-szólalt meg, az eddig csendben lévő Angelita.
-Ez jó ötlet!-értettem egyet.
Leültünk a fűre. Vagyis Messi, Neymar és Angelita leültek a fűbe én meg körbe rohantam a pályát, fetrengtem a fűbe, majd leültem közéjük.
-El sem hiszem, hogy itt vagyok...VELETEK!-hitetlenkedtem.
-Pedig elhiheted!-karolt át Neymar.
-Na, akkor meséljünk!-vettem le a vállamról a srác kezét.
-Oké, Angelita, igaz?-kérdezte Messi rám nézve.
-Ő Angelita!-biccentettem a fejemet a mellettem ülő Angelre.
-Akkor te vagy Lolita, igaz?-kérdezte Neymar.
-Igen..-bólogattam.
-Na, és van pasid?-nézett rám Messi.
-Van, Alnak hívják, de most Amerikában van. 2 éve nem láttam.
-Oh, de akkor lehet, hogy már nem is fogod, igaz?-kérdezte Neymar.
-Idén visszajön.-közöltem velük.
-Hé, Lola. Ébredj már fel! Nem emlékszel miért ment el?-nézett rám Angel.
-Két éve volt!-förmedtem rá, mire mindkét srác kíváncsian kezdett rám nézni.
-Nem hiszem, hogy azóta megváltozott volna...-folytatta Angelita.
-Most már kivele! Mi történt két évvel ezelőtt?-kérdezte Messi.
-Hah. Akkor lett egy éves a kapcsolatunk Alejandroval, és ő már 19 éves volt, én meg csak egy héttel azelőtt lettem 16, és mindenképpen azt akarta, hogy lefeküdjünk, de én még nem álltam rá készen, és ezt közöltem is vele, de ő elkezdett engem le nyuszizni meg ilyenek majd én megsértődtem és elmentem, majd másnap írt nekem egy gyönyörű levelet, majd kérte, hogy találkozzunk, és elmentem hozzá, és ő ott állt, majd letámadott és csókolóztunk, majd az ágyra dobott és elkezdett vetkőztetni, én meg kértem, hogy hagyja abba, de nem tette, így megpofoztam, ezután elkezdett idegbeteg arccal nézni, és rám dobálta a ruháim, majd elkezdtem öltözni, majd mikor készen lettem odarohant az ajtóhoz, és azt mondta nem megyek sehova, majd elővett egy kést az ajtó melletti fiókból és megfenyegetett, hogyha nem lesz semmi leszúr, így hát...megtörtént, de írt nekem ezer bocsánatot utána, meg hogy nem gondolta komolyan, és ha visszajön minden rendben lesz...-végig mondtam, majd mikor befejeztem arra figyeltem fel, hogy Neymar a vállamra hajtotta a fejét, és a hátamat simogatja.
-Ne hogy visszamenj hozzá, nem érdemel meg téged!-mondta a még mindig engem simogató srác.
-Én is ezt mondtam neki, de nagyon hisz abban, hogy megváltozik...-sóhajtott Ang.
-Nem érdemes az ilyen mellett maradni, cuki!-ölelt át Messi is.
-Hé srácok, én is itt vagyok!-kiáltott fel Angelita, mire mindkét srác odament hozzá, és megpuszilták őt. Nagyon édes volt tőlük.
-Miért rózsaszín a hajad?-kérdezte Neymar az LB-mtől miközben a haját birizgálta (mármint Angelét.)
-Ettől érzem magam egyedinek.-mosolyodott el a lány.
-Te már attól egyedi vagy, hogy neked van a legszebb szemed a világon!-simította meg Messi, Ang vállát, mire én átöleltem Messit, mert ez nagyon édes volt, és én minden ilyen cuki figurát átölelek.
-Hé, én nem kapok ölelést senkitől?-szomorodott el Neymar, mire én és pinky is átölelte.
-Ehhez mindennap hozzá tudnék szokni..-mosolygott a srác.-...ja, én már hozzá is vagyok.-törte meg a szép pillanatot.
-Pimasz vagy!-csaptam meg a vállát, majd odamentem Messihez, és megpusziltam az arcát, hogy a pimaszka vegyen vissza az arcocskájából.
-A szájamra is kapok?-röhögött Messi.
-De pimaszak vagytok már!-kiáltottam fel, majd felálltam és mindkettőbe belerúgtam.
-Nyugi cica! Példát vehetnél a rózsaszín királylányról! Ő olyan nyugodt, csak nézz rá!-mutatott Neymar Angelitára, mire Ang is felállt, és beléjük rúgott.
-Ő az én Pinkym!-büszkélkedtem.
-De szemtelenek vagytok, hogy focistákat rugdostok..-rázta a fejét Messi.
-Van szemünk!-mondta Ang, mire Messi a vállára kapta rózsaszínkát, és futott vele egy kört. Szegény Angel,de én ettől függetlenül jót szórakoztam rajtuk.
-Rózsaszínka, megcsókolsz?-kérdezte Neymar Anget.
-Minek?-kérdeztem Neymartól.
-Mi az? Féltékeny vagy, hogy nem téged kértelek meg?-nevetett.
-Angel csókold meg!-mondtam már én is, hogy bebizonyítsam nem vagyok féltékeny.
A lány megcsókolta Neymart, majd Messit is, hogy ő ne, hogy egyedül érezze magát(?).
-Én jobban örültem volna egy csóknak cukitól!-nézett rám elkeseredetten Messi, mire odamentem hozzá, és adtam neki egy arcra puszit.
-Na már nekem is jár az a puszi!-akadt fent Neymar, majd odamentem hozzá és ő is kapott egy puszit, végül ránéztem az órára. Idő volt. Idő, hogy haza menjünk.
-Angel, indulnunk kell!-mondtam, majd elbúcsúztunk a srácoktól.
-Szia cuki, szia angyal!-köszönt el Messi.
-Sziasztok csajok! Lola legközelebb jössz egy csókkal!-figyelmeztetett Neymar.
-Álmaidban majd kaphatsz!-kacsintottam.
-Imádsz!-küldött egy puszit.
-Csak szeretnéd.-röhögtem, majd elindultunk.
SZAVAZÁS LEZÁRVA! CSAK LOLITA SZEMSZÖGE LESZ MAJD LÁTHATÓ!